| |
A gondnok kirendelése
A gyámhivatal annak a személynek,
- akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot,
- akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,
- a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot,
- ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot,
- akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van eseti gondnokot vagy ügygondnokot, (cselekvőképességet nem érinti)
- annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul, gondnokot (cselekvőképességet nem érinti),
- akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot rendel.
A gyámhivatal eseti gondnokot rendel akkor is, ha
- a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét,
- a szülő mint törvényes képviselő a gyermeket nem képviselheti (A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben ügyében, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenes ági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek csalási jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásában gyermekét képviselje.),
- a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására,
- határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására.
Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,
- ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség,
- ha az államigazgatási szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve, hogy – jogszabály rendelkezése szerint – az eseti gondnok működése nem a gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt.
Cselekvőképességet érintő gondnokság
A gyámhivatal a cselekvőképességet érintő gondnoksággal kapcsolatban:
- pert indíthat, ill. kezdeményezhet a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése és annak megszüntetése iránt,
- ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
- irányítja és felügyeli a gondnok, hivatásos gondnok tevékenységét,
- dönt a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi betétben, való elhelyezéséről, az elhelyezett pénz felhasználásáról, egyéb értéktárgyak letétbe helyezéséről,
- dönt a gondnok vagyon-és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásáról,
- közreműködik a gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatos ügyekben.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.
A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt – ha annak feltételei fennállnak – akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de ők nem kívánnak pert indítani.
A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn,ha a gondnokság alá helyezendő személy és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.
Önmagában a pszichés betegség, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség fennállása nem indokolja a gondnokság alá helyezést. Erre csak akkor kerülhet sor, ha ennek folytán az érintett személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, illetve tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhivatal rendeli ki.
Gondnokkirendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja:
- a gondnokrendelés okát
- van-e nevezett gondnok
- a gondnokolt kinek a gondozásában él
- van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul lehet rendelni
- van-e
- vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.
- A gyámhivatal meghallgatja,- ha mentális állapota lehetővé teszi – a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt, tájékoztatja őt jogairól és kötelezettségeiről.
Gondnok lehet minden cselekvőképes nagykorú személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja.
A gondnok működéséért díjazást nem követelhet.
Gondnokká – ha ez érdekeivel nem ellentétes- a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotában, közokiratban kijelölt, vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez sem lehetséges, akkor elsősorban együtt élő házastársat kell kirendelni.
A gondnok kirendelésénél, az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által – haláluk esetére – közokiratban, vagy végrendeletben megnevezett személyt – aki szükség esetén a személye gondoskodást is el tudja látni, előnyben kell részesíteni.
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik.
Ha a gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas és azt vállalja, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel.
A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.
Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés
Ha a cselekvőképességet korlátozó vagy kiázó gondnokság alá helyezés indokolt, és az érintett vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendelhet el, ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki.
A gyámhatóság kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a személynek, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik,és érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges.
A gyámhatóság a zárlat elrendelését követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezés iránt pert indít.
A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok a gyámhivatal és az ügyész indíthat keresetet.
Fent felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik a korlátozó gondnokság módosítását az ügycsoportok tekintetében, a korlátozó gondnokság kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását.
Ha a bíróság a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítéletében a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatát írta elő, a felülvizsgálati eljárást a gyámhivatal indítja meg.
A gyámhivatal keresete a gondnokág alá helyezés megszüntetésére, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság kizáró gondnoksággá változtatása, gondnokság alá helyezés fenntartására irányulhat.
A gyám és gondnok működésének felügyelete és irányítása
A gyám és gondnok tevékenységét a gyámhivatal felügyeli.
A gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.
A gyám és a gondnok vagyonkezelői tevékenysége során számadási kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé.
A gyám és gondnok – függetlenül számadási kötelezettségétől – köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek/gondnokolt helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni.
A gyám és gondnok működése közben – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek/gondnokolt megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét, a felmerült összeg helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg.
A gondnok általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletében maghatározott ügyekben, a gondnokság alá helyezett személy, a gyám a gyámsága alatt álló személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
A gondnok indokolt esetben- vállalása esetén- a gondnoksága alá helyezett gondozást is ellátja.
A gondnok működéséről, illetve a gondnokolt állapotáról a gyámhivatal felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámhivatalnak.
Működése során az estei gondnok és az ügygondnok – a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnokot kivételével – tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentést benyújtani.
A gyámot és gondnokot működéséért nem illeti meg munkadíj, kivéve, ha hivatásos gyámról, illetőleg hivatásos gondnokról van szó.
Az eseti gondnokot/ügygondnokot tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok/ügygondnok munkateljesítmények figyelembevételével a kirendelő gyámhatóság határozatában állapítja meg.
A munkadíj összegét a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek/gondnokolt vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.
A gyámot, illetőleg a gondnokot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám vagy gondnok működése ellen kifogás nem merül fel, azonban már személy kirendelése a gyámolt vagy a gondnokolt érdekeit tekintve kedvezőbb.
Ha a gyámhivatal a gyámot vagy a gondnokot tisztségéből felmenti, elmozdítja, illetőleg azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot, gondnokot rendel.
A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti
- a jogosultat a vagyon állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási
kötelezettségéről, a letétben lévő vagyoni helyéről, a vagyon feletti rendelkezés
módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezett szemben támasztott követelését
szükség esetén bírósági úton érvényesítheti,
- a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat – a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján – ingatlanának értékéről,
- a földhivatal a jogosult kiskorúságára vonatkozó, illetve, ha a bíróság erről nem rendelkezett, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésére vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,
- a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesült,
- a hitelintézetet, a zárolt számla kezelőjét, a letétben lévő vagyontárgy kezelőjét arról, ha a vagyon felett a 18. életévét betöltött személy nem jogosult rendelkezni, mivel korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.
A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek
A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatban lásd az 1. b) és c) pontokban megfogalmazottakat!
A szülő vagyonkezelői jogát, korlátozó rendelkezéseket a gyám tekintetében is alkalmazni kell!
A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át.
Ha a törvényes képviselő a gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles
- a pénzt a gyámhivatal székhelye szerinti illetékes hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét),
- a személyes tulajdon szokásos tárgykörében nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként
- a kulturális javakat az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.
A gyámhivatal kötelezheti a szülőt, a gyámot és a gondnokot (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló – 100.000,- Ft értéket meghaladó – értékpapír hitelintézeti letétben történő kezelésére.
A hitelintézet a gyermek, illetőleg a gondnokolt betétjébe történő befizetést, igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli.
A gyámhivatal a betétben elhelyezett pénz, valamint a letétben kezelt értékpapír feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel.
A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.
A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – zsebpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére.
A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére.
A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésben vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait meghaladó szükségleteire – különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére – a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól.
Az ingatlan vagyonnal kapcsolatos ügyek
Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatban az első fokú bíróság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyivántartásba történő bejegyzése iránt.
Amennyiben a gyámság vagy a gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.
Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból, eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történő juttatását.
A gyermek illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy a gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.
A gyermek, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy tulajdonába lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.
A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell:
- az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
- 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,
- az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát.
A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelméhez az előző bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.
A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.
A gyámhivatal az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.
Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot – a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig – fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja. Ebben az esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.
Az ingó vagyonra vonatkozó jognyilatkozatok
A gyermek vagy a gondnokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránt kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.
A gondnoksággal összefüggő legfontosabb jogszabályok:
1959 évi IV törvény Ptk. 14-21 §, 224 §, 225.
1997 évi XXI törvény 107 §-116 §
149/1997 kormányrendelet 131 §-162 §
|
|
